Az olcsó piacok keresése és a növekvő fogyasztás miatt a termékek karbonlábnyoma az elmúlt fél évszázadban sokszorosára nőtt, jelentősen hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Az elmúlt években megfigyelt nulla kibocsátás felé mutató tendencia felcsillantja a reményt a kedvezőtlen egyensúly megfordítására.
Mi az a karbonlábnyom, és miért számít?
A karbonlábnyom egy személy vagy vállalat által termelt vagy egy adott termék előállítása során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, beleértve az épületek és a közlekedési eszközök által felhasznált energiát is.
A karbonlábnyom fontossága mindenekelőtt abban áll, hogy tudjuk, hogy milyen gyorsan közeledünk egy ökológiai katasztrófához. Fontos tényező az Ökológiai Túllövés Napjának meghatározásához, és felbecsülhetetlen értékű támpont arra vonatkozóan, hogy az emberiségnek milyen megelőző intézkedéseket kell tennie e katasztrófa elkerülése érdekében.
Az Ökológiai Túllövés Napja az a „virtuális dátum”, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait, amelyeket 365 napon belül újjáépíthet. 2022-ben egy nappal korábbra esett, mint az előzőben, július 28-án. Ha semmi sem változik, 2050-re három bolygó erőforrásaira lesz szükségünk az 1970-es évek óta növekvő fogyasztás kielégítéséhez.
Karbonlábnyom Magyarországon
Egy nemrégiben elfogadott törvénymódosítás értelmében a karbonsemlegesség elérése 2050-ig immár jogszabályi kötelezettség, amely összhangban van az Európai Unió céljával. Hogyan fogjuk ezt elérni?
Az 1985–2018-as nemzeti kibocsátási leltári jelentés szerint egy személy átlagos karbonlábnyoma Magyarországon 6,5 tonna / év volt, ami 30%-kal alacsonyabb, mint az 1990-ban mért érték. Ez a javulás az 1990-es években bekövetkezett gazdasági szerkezetváltásnak, tulajdonképpen az energia intenzív ipari termeléscsökkenésnek köszönhető.
2018-ban az összes ÜHG-kibocsátás 72%-áért az energiaszektor volt felelős. Az energiatermelés és -felhasználás termeli a legtöbb üvegházhatást okozó gázt, főként CO2-t. Jelenleg a hazai primerenergia-ellátás 15%-a nukleáris, valamivel több mint 10%-a megújuló, ami azt jelenti, hogy a primerenergia-igény fennmaradó – túlnyomó részét – fosszilis tüzelőanyagokból kell fedezni. Az elégetett, nagyrészt fosszilis tüzelőanyagok közül a földgáz a legnagyobb (44%), ezt követi a kőolajtermékek növekvő aránya (32%). A kibocsátásokat pozitívan befolyásolta, hogy a magasabb fajlagos kibocsátással rendelkező szén aránya az elmúlt 30 évben 30%-ról 10% alá csökkent, ami jóval elmarad a biomassza jelenlegi energiafelhasználásban való részarányától (14%).
A kibocsátás további csökkentése érdekében Magyarországon többek között be kell zárnunk a nagy széndioxid-kibocsátású mátrai szénerőművet, a gáztüzelésű erőműveket pedig vagy el kell látnia szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási (CCUS) technológiával, vagy át kell állítani kevert hidrogénüzemre.
2018 óta a megújuló energiatermelés jelentősen növekedett. 2023-ban eljutottunk oda, hogy egy verőfényes napon az energiaszükségletünk egy harmadát fedezni tudjuk naperőművekkel.
Azonban az ipari termelés tervezett növekedése, a gépjárművek átállítása tisztán elektromos üzemre, valamint a fűtési rendszerek elektromosra cserélése további komoly kihívás elé állítja az országot a következő harminc évben, hiszen hazánk jelenleg még villamosenergiaimportra szorul. A számítások szerint a villamosenergia iránti kereslet 2050-ig 2.8-szorosára fog növekedni. A megoldást a megújulóenergiára alapozott villamosenergia termelés további intenzív növelésében látja minden érintett.
Olcsó, tiszta energiát szeretne használni? Fontolja meg egy napelempark telepítését vállalkozása számára.
Mi hagyja a legnagyobb karbonlábnyomot?
Már ismerjük a legnagyobb CO2-kibocsátót, azaz a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó energiaipart. Egyéb iparágak, amelyeknek drasztikusan csökkenteniük kell karbonlábnyomukat, a következők:
- Építőipar
- Élelmiszeripar
- Szállítás
Ne feledjük, hogy mindannyian karbonlábnyomot hagyunk magunk után, minden ember és minden tevékenység. Érdekességként hadd mondjam el, hogy az óceánok felelősek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátásért a légkörbe. Az emberi tevékenységgel ellentétben azonban sokkal többet nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak, és ezért negatív egyensúlyban vannak a karbonlábnyom létrehozásának folyamatában.
Ha áttekintjük egy vállalkozás működését, akkor a következő tényezők felelősek a legnagyobb kibocsátásért:
- olyan termelési folyamat, amely nagy mennyiségű energiát igényel,
- a vállalkozás adminisztratív működéséhez szükséges villamos energia,
- céges autó flotta – például az értékesítési képviselők vagy áruszállítók számára,
- nem újrahasznosítható termékcsomagolás,
- alacsony energiahatékonyságú épületek.
Kinek kell kiszámítania a karbonlábnyomot?
A magyar törvény sok európai országgal ellentétben nem ír elő általános kötelezettséget a vállalkozások által hagyott karbonlábnyom kiszámítására. Ha azonban sikeresen szeretne működni ökológiailag érettebb piacokon, akkor kulcskérdéssé válik az arra vonatkozó információk átláthatósága, hogy egy vállalat mennyi kibocsátást generál.
Hogyan lehet kiszámítani a karbonlábnyomot?
Az első ország, ahol kiszámították a karbonlábnyomot, az Egyesült Királyság. Ennek kiszámításához használja a Greenhouse Gas Protocolban (ÜHG), vagy az ISO 14064-ben (szervezetek számára), illetve az ISO 14067-ben (termékek esetében) található irányelveket. Három vizsgálati területet kell áttekintenünk:
- a vállalat összes közvetlen kibocsátása (pl. a saját tüzelőberendezések, saját szállító eszközök kibocsátása),
- közvetett kibocsátások, amelyek egy külső szervezettől vásárolt villamos energia, hő stb. előállítása során keletkeznek. (CO2-kibocsátás az ellenőrzött vállalaton kívül),
- egyéb közvetett kibocsátások, amelyek lefedik az adott vállalathoz kapcsolódó teljes értékláncot és a termék életciklusát – a nyersanyagok kitermelésével és a félkész termékek előállításával kapcsolatos kibocsátásokkal kezdve, a szállításon keresztül, a termék felhasználásával és a használat utáni ártalmatlanításával vagy tárolásával bezárólag.
Az interneten könnyen megtalálható kalkulátorok nagyon hasznosak a karbonlábnyom kiszámításában. Számolják a vállalat hagyományos és digitális karbonlábnyomát is. A karbonlábnyom mérése a tudatossági szempont mellett számos más jelentős előnnyel is jár:
- ismeretek szerzése a szervezet és/vagy termék üvegházhatású gázkibocsátásának tényleges mennyiségéről,
- a karbonlábnyom csökkentésére legnagyobb potenciállal rendelkező területek azonosítása,
- a kibocsátások és az ESG-jelentések elkészítésének képessége,
- verseny- és arculati előnyének tudatos építése,
- az ügyfelek, vállalkozók, részvényesek, befektetők, társadalmi és pénzügyi intézmények követelményeinek és elvárásainak való megfelelés.
Hogyan csökkentheti karbonlábnyomát?
Az Eko-Projekt környezetvédelmi szakértői szerint: “A karbonlábnyom értéke könnyen csökkenthető, ha a márka tevékenységeit a paraméter feltételezéseivel összhangban optimalizáljuk. A közvélekedéssel ellentétben ezeknek az intézkedéseknek nem kell rosszabb munkakörülményekkel, a késztermékek magasabb árával vagy lassabb termelésével társulniuk. A modern technológiák lehetővé teszik, hogy a karbonlábnyom méretének tényleges csökkentése csak a vállalkozó elkötelezettségének kérdése legyen, nem pedig nagy pénzügyi kiadások és magas beruházások, amelyek alááshatják a vállalat pénzügyi helyzetét.
Nézze meg az intelligens energiagazdálkodás megoldásunkat, amely segít csökkenteni karbonlábnyomát, és akár 41% energiát takarít meg.
Az, hogy milyen konkrét intézkedéseket kell tenni, attól függ, hogy mit milyen tevékenységet végez a vállalat, és a működésének sajátosságaitól. Egy termelő vállalat esetében különböző intézkedésekre lesz szükség, mint egy kereskedelmi vagy szolgáltató cégnél, és megint másokra a digitális iparban tevékenykedőknél. Még akkor is, ha egy vállalatnak nincs sok lehetősége a kibocsátások drasztikus csökkentésére, mint például a bányavállalatoknak, amelyek a környezetre nézve a leginkább károsak közé tartoznak, mindig tehet lépéseket a kibocsátások ellensúlyozására az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével a világ más részein. Ezt olyan ellentételezési programokkal érik el, amelyek “befogadják” a környezet negatív inputját, mint például a faültetés vagy a megújuló energia fejlesztésének támogatásával.
Hogyan lehet csökkenteni egy mérsékelt CO2-kibocsátású vállalat karbonlábnyomát?
Az üzleti tevékenység jellegétől függetlenül mindenki számára végrehajtható tevékenységekről létezik egy katalógus, amely különösen hasznos az alacsony és mérsékelt üvegházhatású gázkibocsátású vállalatoknál. Ezek a tevékenységek általában nem igénylik a belső folyamatok jelentős átszervezését vagy költséges beruházásokat. Azonban stratégiai döntésekre lesz szükség következő folyamatok és tevékenységek végrehajtásához.
A karbonlábnyom csökkentése érdekében mindössze annyit kell tennie, hogy:
- a nem ökológiai energiafogyasztását csökkenti, például napelemek telepítésével, vagy származási garanciával történő energiavásárlással, például zöldenergia-termelőkkel kötött HTM-ek (hosszútávú kapacitáslekötési és áramvásárlási szerződések) keretében vagy olyan virtuális erőműveken keresztül, amelyek származási bizonyítványt állíthatnak ki a megújuló energiaforrásokból előállított energiára. A zöld energiát kínáló szolgáltatók egyike a Lerta, amely virtuális erőművében csak megújuló energiaforrásokat használó energiatermelőket kezel,
- optimalizálja a technológiai folyamatokat az energiahatékonyság szempontjából, például intelligens energiagazdálkodási rendszerrel, mint amilyen a Lerta Energy Intelligence-en alapuló rendszerszintű energiagazdálkodás bevezetése. Egy ilyen rendszer a vállalat jelenlegi energiahatékonyságától függően lehetővé teszi, hogy az energiafogyasztást akár 12-40% -kal csökkentse, jelentősen befolyásolva a vállalat karbonlábnyomát,
- a vállalat által használt épületek energiahatékonyságát javítja,
- biztosítja az optimális szállításszervezést, azért, hogy a lehető legtöbb terméket szállíthassa egyszerre,
- együttműködést kezdeményez alacsony karbonlábnyomú vállalkozókkal,
- növeli a hulladék újra hasznosításának arányát (érdemes újrahasznosított csomagolóanyagokat használni),
- a lehető leggyakrabban kiszámítja a szén-dioxid-egyenértéket, ami lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljon a kedvezőtlen változásokra, amelyek például új, energiaigényes eszközök bevezetéséből erednek,
- javítja a termékek minőségének, hogy hosszabb ideig szolgálják a felhasználókat (ezt természetesen bele kell foglalni az árába),
- lecseréli a céges autóflottáját elektromosra,
- kompenzálja a környezetet a karbonlábnyomáért (ahogy arról az előző bekezdésben írtam).
A karbonlábnyom csökkentése a szervezeti kultúrában bevezethető bevált gyakorlatokkal is elérhető. Ilyen intézkedések lehetnek például a következők:
- PET-palackokba csomagolt víz helyett vízadagolókkal látja el az irodát,
- az ökológiai közlekedési eszközökkel (kerékpár, tömegközlekedés) munkába ingázó munkavállalók támogatása,
- az eldobható zsákok cseréje biológiailag lebomló anyagokból készült zsákokra,
- a kiküldetések rendjének szabályozása az üres kilométerek elkerülése érdekében,
- a kötelező szelektív hulladékgyűjtés bevezetése,
- egyértelmű nyomtatási irányelvek kialakítása, és végül az elektronikus dokumentumáramlásra és a felhőirodára való áttérés,
- az elektronikus eszközök kikapcsolása és a töltők eltávolítása az aljzatokból a munkanap végén,
- az informatikai technológia tudatos használata – a környezet károsodása annál kisebb, minél kisebb a virtuális térbe küldött és onnan letöltött adatok mennyisége,
- az e-mailek tudatos használata – az átlagos e-mail forgalom egy kis benzines autó 16-ról 206 km-es sebességre gyorsításának felel meg. A CO2 mennyisége e-mailenként 4 grammról 50 grammra nő, ha fényképet is csatolnak.
A magas szén-dioxid-kibocsátású vállalatok karbonlábnyomának csökkentése
Azoknak a szervezeteknek, amelyek jelentősen megterhelik a környezetet a keletkező karbonlábnyommal, a fent leírt módszerek nem elegendőek. Mélyreható változásokra lesz szükség, mind az alkalmazott technológiák, mind az üzleti vagy folyamatirányítás módszerei tekintetében. Az innovatív módszerek bevezetése a vállalkozásokban előforduló folyamatokba előmozdítja a versenyképességüket és általános gazdasági növekedésüket. Valójában ez a fejlesztések fő célja. Az új tevékenységek bevezetésének további ökológiai aspektusa is lehet, amely abban áll, hogy a vállalat ökohatékonyságának teljes mértékű kihasználása a keletkező karbonlábnyomot csökkenti.
A karbonlábnyom elleni küzdelmet segítő technológiák közé tartoznak többek között a következők:
- IoT (Tárgyak internete),
- RFID (Rádiófrekvenciás azonosítás),
- ERP (Vállalati erőforrás-tervezés),
- SCM (Ellátásilánc menedzsment),
- MRP (Anyagszükséglet-tervezés),
- MRP II (Gyártási erőforrás-tervezés)
- WMS (Raktárkezelő rendszer),
- ITS (intelligens közlekedési rendszerek).
A karbonlábnyom hatékony csökkentése érdekében a vállalatnak a működés minden területén ötvöznie kell a technológiákat az üzleti menedzsment módszerekkel. A leghatékonyabb módszerek erre a következőek:
- A Kanban módszer, amely lefedi a vállalat összes folyamatát, szabályozza az anyagok áramlását;
- Az EOQ (Economic Order Quantity) együttműködhet a JIT-vel (Just in Time), ami hatékonyabbá teszi a nyersanyag-szállítási folyamatot;
- Az OEE (Overall Equipment Effectiveness – általános berendezéshatékonyság) csökkenti a lehetséges állásidőt, és lehetővé teszi a berendezések hosszabb használatát;
- a 3R szerinti termelés (Reduce, Reuse, Recycle – csökkentés, újrafelhasználás, újrahasznosítás) csökkenti a keletkező hulladék mennyiségét;
- Eco-Driving – lehetővé teszi az olyan vezetést, amely csökkenti a kipufogógáz-termelést.
A dolgok internetének használata lehetővé teszi más rendszerek jobb kommunikációját egymással, és az RFID technológiával kombinálva lehetővé teszi a vállalat hatékonyságának maximalizálását. Az SCM működésének feltétele az ERP rendszer korábbi bevezetése a szervezetben, amely megkönnyíti az anyagok zökkenőmentes áramlását az ellátási láncon belül. Az MRP és az MRP II technológiák bevezetése lehetővé teszi a nyersanyagok tervezését, amelyeket a beszerzésben, majd a termelésben kell használni. A WMS egyszerűsíti a raktározási folyamatot azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a termékek mozgásáról, valamint lehetővé teszi az áruk állapotának figyelemmel kísérését. Az egészet az ITS rendszer köti össze, amelyet nem használnak közvetlenül a vállalatnál, de ennek köszönhetően az anyagok szállítása alacsonyabb költségszínvonalon valósul meg, miközben csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kipufogógázok formájában.
A karbonlábnyom csökkentésének előnyei a vállalat számára
A múltban a karbonlábnyom csökkentésének előnyei csak az imázs kialakításában jelentek meg. A környezetvédő tevékenységek egy olyan vállalat imázsát építették fel, amely törődik a világ javaival, és nemcsak a nyilatkozataiban, hanem valós tettekkel is küzd a globális felmelegedés ellen, nulla kibocsátásra törekedve. Ugyanakkor, ha ezeket a tevékenységeket valójában nem hamisították meg, ez a kép egyre fontosabbá vált a piacon, mivel lehetővé tette, hogy elkerüljék, hogy a tevékenységeiket zöldrefestésnek titulálják, és így megfeleltek a vásárlók elvárásainak, akik egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy előnyben részesítik azon gyártók termékeit, amelyek csökkentik a karbonlábnyomot. Idővel a társadalmi nyomás mellett a jogalkotási nyomás is növekedni kezdett, különösen Nyugat-Európában, ezért az imázzsal kapcsolatos előnyökön túlmutató legfontosabb előnyök három csoportra oszthatók:
- megfelelt a piaci követelményeknek – Azok a vállalatok, amelyek úgy döntenek, hogy nemzetközi együttműködést folytatnak, egyes országokban kötelesek kiszámítani termékeik vagy tevékenységeik karbonlábnyomát. Pályázaton való részvételhez egy vállalatnak gyakran ki kell számítania egy adott termék karbonlábnyomát;
- a Carbon Disclosure Project (CDP) felé történő jelentés szükségessége – a CDP egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely globális rendszert hozott létre a városok és a vállalatok számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy kiszámítsák, kezeljék, nyilvánosságra hozzák és megosszák átfogó környezetvédelmi tevékenységeiket. A szervezet minden ágazatban dolgozik, miközben arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy tegyenek lépéseket a karbonlábnyom csökkentése érdekében;
- dokumentált tevékenységek a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) keretében – valójában az ilyen felelősségvállalás nemcsak az üzleti intézmények összes jogi és formai követelményének teljesítését jelenti, hanem a környezetvédelembe, az emberi erőforrásokba és az érdekelt felekkel való kapcsolatokba történő fokozott beruházásokat is, amelyek valódi hatással lehetnek e szervezetek működésének hatékonyságára és innovációjára.
